Végre nyár!!

                               Szezonnyitó:PUB-LIK    május 29

 
 májusi képek

                                          Kedves volt- és jelenlegi Clubtagok!

            Immár a 15. szezont  „gyűrjük” együtt Veletek (legalábbis a többségetekkel)! Nézve a  régebbi fényképeket meg kell állapítanom, hogy sajnos nem múltak el az évek nyomtalanul. Örömömre szolgál, hogy egyre több fiatal(abb) érkezik közénk, akik gyorsan  beilleszkednek a csapatba. De ők azért nem pótolják azok hiányát, akik hosszú évek után egyre ritkábban látogatnak a pályára. Sajnos több arcot elvétve, vagy egyáltalán nem látok mostanában!                   Az ok sajnos nagyon prózai; betegség, vagy sérülés.

            Úgy gondolom,  hogy clubunk nem kizárólag a teniszről szól, olyan barátságok,      kapcsolatok alakultak ki az évek alatt, melyek komoly befolyással bírtak életünk alakulására.    Együtt cseperedtek fel és váltak felnőtté gyerekeink és mostanra már unokáink is ki- kijárnak a pályára. A teniszen kívül millió emlék, buli, élmény köt össze bennünket.

Nagy örömömre szolgál, hogy azért most is vannak olyanok, akik  –bár nem játszanak, de „benéznek dumálgatni” egy kicsit.   De a többiek is hiányoznak, őket is szeretettel látnánk!   

Megnyugvással tölt el, hogy minden „hiányzónk” idővel visszatérhet a pályára, betegségeik, vagy sérüléseik csak időszakosak! Amikor beszélgetéseknél szóba kerül, hogy valakit már régen láttunk és az sérült, vagy beteg, tényleg látom a megdöbbenést, sajnálatot, segíteni akarást! Mindenki adja a tanácsokat, orvosok elérhetőségét, gyógyszereket-, kenőcsöket ajánl.  Törődünk egymással!!!

 Minden – idős és fiatal, új és régi - clubtag nevében mondhatom,  szeretettel várunk a   clubba és összes rendezvényünkre minden volt- és jelenlegi clubtagot, ha tud játszani, ha nem!                                                              Mielőbbi teljes felépülést kíván a BSzTC valamennyi tagja  

         Kovácsné Magdinak,  Méhészné Évának, Pőcze Andinak,

 Gergely Alinak, Kapp Petinek, Pákozdi Benőnek,  Plutzer Ferinek, Zalczer Istvánnak ! 

Május 23.     SZÁLL-KER PLAST Pünkösd Kupa

az év egyik legnagyobb versenye (lett volna ...)!

SZÁLL-KER PLAST Kupa                               tavaly                                               idén ....

A képet 11 órakor készítettem, de 15 órakor mindhárom pályán játszottunk!!!!!

Miután többen nem bírták idegekkel az időjárást és hazamentek, így a mostani verseny "egyszerűen" Pünkösd Kupa lett, 

a SZÁLL-KER PLAST Kupát június 6-n rendezzük!

                                      A Pünkösd Kupa végeredménye:    

 "ifjabb" korosztály :   1. Kemény Gábor - Pőcze József

                                        2. Gruber Ede      -  Vicha Attila

                                        3. Halasi Gábor    -  Gréczi Milán

                                        4. Aradi Vilmos    -  Kocsis István

   120+     korosztály      1. Aladics Sándor - Sencz József 

                                        2. Deregi János     - Galambos Endre

                                        3. Jelinek Gábor   -  Méhész Tamás

 

                                                          Ede azért tűnik magasabbnak, mert  ágaskodik!                                                                                                                            A verseny utáni vacsora
  Májusi képek  

 Kirándulás Nagycsepelyre a horgásztóhoz  

           

                                                                                                                                                                                           

  Két hete jártam Szabó Laci és Tomor Laci vendégeivel a fenti helyen, ahol régebben             már többször voltam! Akkor a színvonal annyira leromlott, hogy évekig nem mentem  arra!                                                                                                                    Tavaly óta azonban új tulajdonos és vezető üzemelteti. Utóbbi hosszasan mesélte, hogy elődje  milyen hibákat követett el és most már minden egész más lesz, figyelnek a vendégekre! Gondoltam, hogy jó lehetőség eljönni a clubtagokkal egy tuti halászlére!  Meg is beszéltük (a létszámot 20 főben határozta meg), hogy személyesen főz - csak nekünk- egy isteni halászlét!     Az időpont május 9. 13 óra!         Az utóbbi napokban többször telefonáltam, hogy minden rendben van-e, mindég megnyugtató választ kaptam, kivéve a pénteki napot, amikor a vezető arról tájékoztatott, hogy elkezdtek ívni a halak. Nem tudtam, hogy ennek örülni kellett volna, vagy sajnálkozni.  Megkérdezte nem főzzön-e más kaját. A válaszom az volt, hogy miután horgásztóhoz megyünk és halászlét beszéltünk meg, így jobban örülnék a halászlének! Erre a válasza az volt, hogy rendben van!!                                                         Aztán a nevezetes napon  azért felhívtam indulás előtt két órával, hogy rendben van-e  minden?!  A válasz az volt, hogy kb fél órát csúsznak. Mondtam hogy rendben, megyünk 13,30-ra.                                                                                                                      Kerékpárokkal és autókkal megérkeztünk a megbeszélt időpontra! Sehol egy szék, asztal! Vendéglátónkat megkeresve kiderült, hogy még kb fél óra az ebédig. Miután mindenki éhes, szomjas és fáradt volt, nem örültünk a hírnek, de hát mit csináljunk! Leterelt minket  a tó melletti részre, ahol a gazon kívül semmi más nem volt (csak egy régen darabokra törött szék)! Megfogalmazódott bennünk a távozás gondolata. Ezt közöltük vele, de ígéretet tett, hogy negyed óra múlva már kész az ebéd és addig hoz padokat, asztalokat és innivalót! Végül is mi segítettünk odavinni a padokat. Aztán pár perc múlva jött az ital is! Jó kedvre derített minket, hogy percenként vagy elsüllyedt egy pad, vagy széttört! De leleményes emberek lévén megoldottuk a dolgot (az otthagyott törött szék darabjainak felhasználásával). Már három óra volt és kaja sehol! Követet küldtünk a "konyhához", aki azzal a jó hírrel tért vissza, hogy perceken belül kész a babgulyás! Jót röhögtem(tünk) rajta. 15 óra 30 percet mutatott az óra, amikor megláttuk a "főnököt" egy talicskával felénk közeledni! Az út hosszú volt és viszontagságos, a taligában lévő bogrács többször majdnem kiborult (aggódva figyeltük). És végre megérkezett! Rárontottunk bográcsra, letéptük a fedőt és láss csodát ..... a halászléből babgulyás lett!! Addigra már olyan éhesek voltunk, hogy lófejből is megettük volna a halászlét (Berkesi). Ami igaz az igaz; az étel -legnagyobb meglepetésünkre- finom volt, bár kicsit sótlan (bár húsz perc múlva megérkezett a só is)!                                                                                                             Jóllaktunk, már csak a fizetés maradt hátra! Behívott a rezidenciájára (már akkor rosszat sejtettem), és megkérdezte, mennyit gondolok ezért a felejthetetlen ebédért? Én megpróbáltam nem kiélezni a helyzetet, bemondtam a szolgáltatás színvonalához képest egy magas árat 1.500 Ft-ot! Az elképedt vezető -miután magához tért az ár hallatára - viszont 3 ezeret követelt volna tőlünk! Elnézést kértem a tévedésemért, majd közöltem, hogy nem vettem észre, hogy a "Kis tücsök"-ben vagyunk, mert ez ott sem kerülne ennyibe! Felhozta árfelhajtó érvként, hogy a tó 2/3 részét miattunk nem adta ki (bár a maradék 1/3-n összesen egy horgász volt)! Így horgászonként 2.300 Ft-t veszített! végül is, hogy lássa nagylelkűségünket, 2.000 Ft-t szavazott meg a csapat fejenként, amit kifizettünk.  Erre a morcos válasz az volt; " Kétezer forintért senkinek nem ugrálok!" Ezek voltak utolsó szavai, amit hallottunk, de többek állítása szerint még integetett utánunk (kedves pá-pá-t)!                                            

 Hogy azért ne így érjen véget a napunk, Kiss Laciék behívtak szóládi házukba egy italra és végül is kellemes hangulatban sikerült befejeznünk a napot!
         Aki beszámolóm után kedvet kapott a halászléhez Nagycsepelyen, szívesen megadom az elérhetőséget!
Képek: 2015. március-április (klikk)  2015. május